2008. október 17., péntek

Az orvosi munka olyan, mint egy repülés.

Van egy pontos kezdete,
egy pontos célja,
és egy pontos vége. És közben szigorú szabályok betartásával követni kell az élet eseményeit.

A kezdete: amikor rád bíznak egy beteg embert.

A célja:

* Megszüntetni az ÖSSZES lehetséges fájdalmat, VAGY tovább irányítani oda ahol ez elérhető.
Azokat a fájdalmakat is, amik nem függnek össze a fő panasszal amivel valaki hozzánk érkezik.
Fájdalom lehetséges megszüntetés nélkül NEM MARADHAT!!!

* Felismerni És Meggyógyítani az ÖSSZES lehetséges betegséget, VAGY tovább irányítani oda, ahol el tudják érni ezeket.
Azokat a betegségeket is, amik nem függnek össze a fő panasszal, amivel valaki hozzánk érkezik.
Betegség lehetséges kezelés nélkül NEM MARADHAT!!!


"Amikor kicsi a baj, nehéz felismerni, de könnyű meggyógyítani.Amikor már nagy a baj, könnyű felismerni, de nehéz meggyógyítani." (M.)
Egy orvosnak nem elég az aktuális panasz háterét megvizsgálni. Egy orvosnak mindenkit, a panaszától függetlenül, tetőtől talpig meg kell vizsgálni.Hatalmas az ellentét a pathologián látott elváltozások durvasága, és a belgyógyászaton tanult jelek finomsága között. Az emberi szervezet szívós. A nagy bajokat is esetleg épp hogy csak jelzi. Ezért kell külnösen érzékenynek lenni ezekre a jelekre.


A munka közben szigorú szakmai szabályoknak kell megfelelni... míg az élet akkor is folyamatosan történik, ha nem avatkozunk bele. Az élet hozza a maga le nem írható teljességét - és nekünk kell tudni olvasni a jelekből, és felismerni, mikor és mennyire kell beavatkoznunk, hogy végül CÉLBA ÉRJÜNK...
Ezért fontos a tapasztalat.

Az orvos munkája akkor ér véget, amikor a fenti célokat szigorúan teljesítetted.
Ha az orvos nem teljesíti az összeset a fenti célok közül, az olyan, mint egy rád bízott gépet vezetés nélkül magára hagyni az éjszakában.