Thom Yorke - Last Flowers

Houses live and houses speak
If you take me there you'll get relief
Believe, believe, believe, believe...
...
It's too much
Too bright
Too powerful

Thom Yorke - Analyse

Akkor egy gazdag ember így szólt:
Beszélj nekünk az Adományról.
És ő így válaszolt:
adtok, de igen keveset, amikor azt adjátok
amit birtokoltok.
Csak amikor magatokból adtok,
akkor adtok igazán.
(...)
Vannak, akik keveset adnak a feleslegükből -
és azért adják, hogy elismerést nyerjenek,
és ez a titkos vágy tönkreteszi
az adományukat.
És vannak akik keveset adnak de azt
teljesen odaadják.
Ők azok akik hisznek a létezésben és
az élet nagylelkűségében, és az ő forrásaik sosem
üresek.
Vannak akik boldogan adnak és ez
a boldogság a jutalmuk.
És vannak akik fájdalomban adnak és ez
a fájdalom a keresztségük.
És vannak akik adnak és nem ismernek
fájdalmat ebben a mozdulatban és nem keresnek
boldogságot benne vagy a tudatot hogy erényesek;
adnak, mint ahogy a mirtusz ontja az
illatát a terében a völgynek, ott.
Az Isten az ilyen lények kezein keresztül beszél és,
a szemük mögött, mosolyog a földre.
(...)
Gyakran mondjátok: "adok majd, de
csak azoknak akik méltók rá."
Sem a fák a kerteitekben, sem a csordák
a legelőkön nem beszélnek így.
Adnak amit az élet ad nekik mert
megtartani annyit jelent mint elpusztulni.
Az, aki méltó volt hogy megkapja a folyamát
a napjainak és az éjszakáinak méltó ará hogy
megkapjon minden mást tőletek.
És aki méltó arra hogy igyon az élet óceánjából az
méltó rá hogy megtöltse poharát a kis
forrásotokból.

in:
Khalil Gibran
A Próféta.