BÁRMELYIKÜNK

Néha egyetlen ember lelkiismeretén és döntésén múlik a világ sorsa. Bármelyikünk lehet az az ember.

"Ha EGYETLEN HANG meg tud változtatni EGY SZOBÁT, akkor az meg tud változtatni EGY VÁROST. Ha meg tud változtatni egy várost, akkor meg tud változtatni EGY ORSZÁGOT. Ha meg tud változtatni egy országot, akkor meg tud változtatni EGY NEMZETET. Ha meg tud változtatni egy nemzetet, akkor meg tudja változtatni A VILÁGOT" (B.O.)

... nincsenek jó, meg rossz emberek. Minden nap újból kezdjük.

I * G * L * O * O

" Olyan vagy, mint hideg téli napon

jégkristályokból összeálló,

csillogó hópehely

Cukor vagy, vékony üvegpoháron

melynek szélén egy időtálló

italt körbeveszel."

ÉKSZEREK

Miért a legdrágább dolgok közé tartoznak az ékszerek?

... pedig kicsik, és nem más, mint apró kövek, és valamennyi fém ?

... ez egy szimbólum... Hogy az ékszerek drágák, azt fejezi ki, hogy felbecsülhetetlen, és a legnagyobb érték egy nő szépsége mindenhez képest, amiért dolgozni kell az életben.

Az ékszerek azt jelképezik, hogy a legkeményebb küzdelmek között, a legnagyobb érték egy nő szépsége.

És ezért értelmetlen a túl sok ékszer gyűjtése, hordása is... elveszik a lényeg: hiszen a bőség miatt épp az ékszerek értéke veszik el. És így elveszik az üzenet is, hogy a nő a legnagyobb érték.

"AMIKOR"

Amikor a lélek felszabadul - amikor olyan környezetbe kerül, ahol elmondhatja a legtitkosabb, legsötétebb , legrosszabb, legelfogadhatatlanabb érzelmeit, fantáziáit és gondolatait...

akkor derül ki, hogy a sok sötétség alatt ott lapult egy hófehér, tiszta madár, legszebb, legértékesebb részünk, amelyik már régóta szabadulni akart és várta hogy repülni hagyjuk.

"Mint a rózsa, mely csak egyik,
majd lassan minden szirmát kinyitja,
hűvös, őszi reggelen

Úgy pompázol te is

míg az új napra készülsz

kedvesem."

/részlet/

A VILÁG MEG-
VÁLTOZTATÁSA

"Fiatal koromban forradalmár voltam - meg akartam változtatni a világot.

Amikor középkorú lettem rájöttem hogy már életem felén túljutottam anélkül hogy egy árva lelket is megváltoztattam volna - akkor meg akartam változtatni a környezetemet.

Most hogy öreg lettem rájöttem hogy ostoba voltam. Már csak azért imádkozom hogy önmagamat megváltoztassam. Ha kezdettől fogva ezért imádkoztam volna, nem vesztegettem volna el az időmet."

/ A. de Mello és Bajazid nyomán/

A TUDOMÁNYOS MEGKÖZELÍTÉS LÉNYEGE A MEGFIGYELÉS
Nincsen "tudományosan lehetetlen".

A tudományos megközelítés lényege, alapja, első lépése a megfigyelés.

A második a kérdés,
a harmadik a mérés,
a negyedik az elméletek.

Ezek a lépések követik egymást spirálszerűen, egyre teljesebb elképzelést és megismerést adva a valóságról.

De az összes tudományos elmélet csak elképzelés - mindig a valóság és a valóság megfigyelése marad az első helyen. A tudományos megismerés spirálja csak egy irányba megy, és mindig a megfigyelés az alapja.

Éppen ezért nem létezik olyan, hogy"tudományosan lehetetlen". Mert a tudományos elméletek összessége csak az addigi megfigyelésekről szól.

Van-e olyan, hogy "tudományosan lehetetlen"?

Nincs.

A tudomány lényege a megfigyelés.
Minden tudományos elmélet az addigi megfigyeléseken alapul.

Ha valami olyan történik, ami nem fér bele az addigi elméletekbe, az nem azt jelenti, hogy az a dolog nem történhetett meg, hanem azt, hogy eddig még nem írtak le ehhez fogható, megismételhető jelenséget.
Aki komolyan elgondolkodott azon, hogy mi a tudomány lényege,
a valódi, hivatásos kutató tudja, hogy semmiről nem lehet azt állítani, hogy nem lehetséges.
Csak azt, hogy nincs összhangban az addigi megfigyelésekkel.

Azokhoz az emberekhez, akik olyan dolgokat figyelnek meg, amit mások nem, nem lehet úgy hozzáállni, hogy bolondok. Aki érti a tudomány lényegét, tudja, hogy semminek a meg nem történését nem lehet kizárni.

Nem lehet elítélni valakit azért, mert olyanról számol be, amit mi még nem láttunk.

És nem is biztos hogy mindent be lehet bizonyítani.
A kérdés az, hogy azok az emberek, akik olyan dolgokat írnak le, amit mások nem tapasztaltak, hogyan érzik magukat. Csupán a beszámolóik miatt nem lehet őket kirekeszteni.

Freud
három szobát ír le:

szerinte van bennünk
egy tudatos
egy tudatelőttes,
és egy tudattalan.












Jung
leírásában
a szobáknak ablaka is van...
amin ki lehet nézni,

és besüt a nap,

és észrevesszük hogy
körülvesz bennünket
a természet amiből erőt meríthetünk...

A tudattalan évezredek ősi tapasztalatait, reakciómintákat, viselkedésmintákat - az archetípusokat - hordozza, ezeket mindannyian átörököljük - ez a kollektív tudattalan... melyből mindannyian hatalmas tudást és tapasztalatot meríthetünk.


Mindenkiben vannak belső viselkedésminták, ami alapján a külső történésekre reagálunk; ezeket a reakciómintákat – az archetípusokat - mindannyian örököljük, ezek az emberi világörökség, a kollektív tudattalan részei.

De ezek a viselkedésminták nem függetlenek egymástól; néhány nagyobb csokrot alkotnak – aszerint, hogy egy-egy mintázat a többivel mennyire állhat össze egy-egy összefüggő egésszé.

Az ókori görögök intuitíven, belső ihletettségtől vezérelve ezeknek a csokroknak a mintájára teremtették meg isteneiket; egy-egy isteni személy egy-egy viselkedésminta-csoportra rezonál, egy-egy görög isten egy-egy reakcióminta-csokor hordozója. Képletesen azt mondhatjuk, hogy „istenek” élnek bennünk – valójában, az „istenek” leírása azokat az emberi viselkedésmintázat-csoportokat mutatja be, amelyek azóta is mindannyiunkban megvannak és azóta is át- meg át öröklődnek az emberiség története során. A görög istenek megismerésével, megértésével tehát saját belső, öröklött reakcióminta-csoportjainkat körvonalazhatjuk.

Mindannyian örököljük az összes reakcióminta csoportot – de mindannyian más és más hajlammal születünk egy-egy csoport felhasználását illetően. A görög istenek megismerésével felfedezhetjük, hogy saját magunk mely istenekre hasonlítunk jobban; tehát, hogy mely archetípusok felhasználására van nagyobb hajlamunk. A mitológia történetei egy-egy viselkedésminta-csoport használatának veszélyeire és zsákutcáira mutatnak rá – ez volt az ókorban is az egyik legfontosabb szerepük; ezáltal megismerhetjük saját hajlamaink hordozta lehetőségeket és veszélyeket is. Ráérezhetünk arra is, ha esetleg még nem használtunk volna fel néhány rejtett, tudat alatti mintázatot, aminek pedig a kihasználására meglenne a veleszületett hajlam bennünk.

A boldogság alapvető feltétele hogy felhasználjunk minden olyan öröklött, veleszületett viselkedésmintát, reakciómintát, amelynek használatára veleszületett hajlammal rendelkezünk.

A hazugság MINDEN formája rosz.

A szamurájoknál nem létezett fogadalom arra, hogy valaki igazat mondott valamiben. Önmagában az a tény, hogy szamuráj volt, azt jelentette, hogy igazat mond.

CSALÁD

A család lényege, hogy egy közös célt együtt szolgálunk.

Nem a többi embert elnyomva, vagy a többi emberrel versenyezve, hanem a többi emberel együtt és a többi ember szolgálatára.

Ez igaz a szűkebb családi körre, és a tágabb közösségekre is, mint egy munkahely.

Nem maradhat egyben az a család, amelyik nem a szolgálat törvénye értelmében működik.
Az a család amelyik a többi ember leigázásával csak a saját fennmaradásáért vagy növekedéséért küzd, nem család, hanem klán.

A klánok véges életűek. A család viszont képes átrendezni az egész világot.

"Katolikus"

A "katolikus" eredetileg azt jelenti, hogy "egyetemes".

A katolikus vallás lényege a szeretet mindenkit el- és be fogadó, mindenkit átölelő egyetemessége.

Jelenleg a "katolikus" egyház azzal küzd, hogy valóban katolikussá váljon.

Az Emberfia teste nem csak a vallásos emberek, hanem minden élő ember teste:

"Az emberi fájdalmakra csak a szeretet s a hit ad vigaszt"
"Krisztus részvéte nem ismer csekély és jelentéktelen fájdalmat" (Lev Tolsztoj in: Anna Karenina)

Az Emberfia teste nem csak az áldozás során az ostya - hanem MINDEN étel, amit szeretettel készítetek el és adnak valakinek.

A gyónás és feloldozás nem csak a papnak beismert és megbánt bűnök - hanem MINDEN barátnak, vagy a megbántott embernek, vagy a Lelkiismeretnek elmondott és megbánt bűnök is.

A testiség szentté tétele nem csak a bizonyos időre vállalt cölibátus - hanem MINDEN olyan élethelyzet, beleértve a szexuális életet, amikor a Testet komolyan veszik.

A "katolikus" egyház nem egészen katolikus mindaddig, amig nem tárja ki a karjait, és nem lesz nyitott a szeretet ÖSSZES formájára a Földön.

Nincs olyan, hogy jó meg rossz ember.

Senki sem jó, és senki sem rossz.

A történet szerint, amikor Leonardo már majdnem teljesen megfestette az Utolsó Vacsorát, már csak Jézus és Judás arcának megfestése volt hátra.



... és végül úgy döntött, hogy ugyanarról az emberről formázza meg a két hiányzó arcot.

Mindenkinek van jó, és rossz arca. Mindenki tud jó, és rossz tetteket tenni.

Az emberek se nem jók, se nem rosszak. "Jó csak az Isten" - mondta az Emberfia.
Az emberek pedig egyszerűen csak szabadok.

A jó és a rossz harca itt és most zajlik a Földön.
A világunk térben, valóságában a mennyország és a pokol között van "kifeszítve" - a jó és a rossz harca pedig a mi világunkban folyik; és minden ember minden nap újra és újra el kell hogy döntse, hogy melyik oldalra áll.

Csak a tetteket lehet jó, és rossz tettekre felosztani.
Megítélni, és elítélni is csak a tetteket lehet. Az embereket nem.

Nincs olyan, hogy normális ember.

Senki sem normális.
A boldogság a lényeg. Hogy boldog legyen minden ember.

Ez nem azt jelenti, hogy a tökéletességre ne kéne törekedni. A tökéletességre törekedni kell... tökéletes harmóniában élni a bennünk levő Egésszel.

De ezt nem kell "normálisan" csinálni.
Ezt nem is lehet "normálisan" csinálni.
A Világ, amiben élünk, nem normális.Nem várhatjuk el, hogy az emberi reakciók azok legyenek.

"ÉRTÉK-
VESZTETT VILÁG"

"ahol a kincsetek, ott a szívetek"

Kétféle érték van: külső, és belső.

A belső értékeket nem lehet elveszíteni - csak elfelejteni. Mindenkiben van belül egy tiszta, egy legtisztább rész - lehet lelkiismeretnek, vagy tudattalannak, vagy Istennek nevezni.Ez a rész nem elveszíthető, mert se nem birtokoljuk, se nem irányítjuk ezt a részt- valójában ez a rész birtokol minket. Elveszíteni tehát nem lehet - a kérdés csak az, hogy észrevesszük-e magunkban egyáltalán- értékeljük-e, és engedjük-e, hogy hatalma legyen felettünk. Átengedjük-e az irányítást.

Senki sem jó ember, vagy tiszta ember... mert az a részünk, ami jó, vagy tiszta, már túl van az egónk, a személyiségünk határán. Ezért nem is lehet a tisztaságot elveszíteni: mert sosem volt a miénk. A tisztaságot csak felismerni, és védeni lehet magunkban. És, ha eltávolodtunk tőle, meggyónni a lelkiismeretünknek, és ismét engedni, hogy áthassa az életünket.

A külső értékeket először is észre kell venni: először is, a fény, a föld, a víz, a levegő... amik mindig körülvesznek , de fel kell ismerni, hogy milyen értékesek. És minden külső dolog, ami örömet okoz, és amit szeretünk... a külső értékeket is fel kell ismerni, és értékelni, és védeni, amennyire csak tudjuk... csak azt nem engedhetjük, hogy a külső értékek a benső értékeket elsötétítsék.

Észrevesszük-e az élet szépségét, miközben azon dolgozunk, hogy elérjük a célokat?

Fontos, hogy legyenek célok. Fontos, hogy ezeket minél előbb elérjük. De vajon észrevesszük-e az élet szépségét addig, amíg elérjük a célokat?
Körül vagyunk véve az élet szépségével... de észre is kell venni, hogy élvezni lehessen.

A víz, a fény, a Föld... nagy érték.

Nem adottak csak úgy, hanem értékek, amire vigyázni kell. Az "Ökológiai Lábnyom" azt mutatja, hogy hány darab Föld kéne akkor, ha mindenki ugyanúgy élne, mint mi:

http://www.myfootprint.org/

Az orvosi munka olyan, mint egy repülés.

Van egy pontos kezdete,
egy pontos célja,
és egy pontos vége. És közben szigorú szabályok betartásával követni kell az élet eseményeit.

A kezdete: amikor rád bíznak egy beteg embert.

A célja:

* Megszüntetni az ÖSSZES lehetséges fájdalmat, VAGY tovább irányítani oda ahol ez elérhető.
Azokat a fájdalmakat is, amik nem függnek össze a fő panasszal amivel valaki hozzánk érkezik.
Fájdalom lehetséges megszüntetés nélkül NEM MARADHAT!!!

* Felismerni És Meggyógyítani az ÖSSZES lehetséges betegséget, VAGY tovább irányítani oda, ahol el tudják érni ezeket.
Azokat a betegségeket is, amik nem függnek össze a fő panasszal, amivel valaki hozzánk érkezik.
Betegség lehetséges kezelés nélkül NEM MARADHAT!!!

"Amikor kicsi a baj, nehéz felismerni, de könnyű meggyógyítani.Amikor már nagy a baj, könnyű felismerni, de nehéz meggyógyítani." (M.)

Egy orvosnak nem elég az aktuális panasz háterét megvizsgálni. Egy orvosnak mindenkit, a panaszától függetlenül, tetőtől talpig meg kell vizsgálni.Hatalmas az ellentét a pathologián látott elváltozások durvasága, és a belgyógyászaton tanult jelek finomsága között. Az emberi szervezet szívós. A nagy bajokat is esetleg épp hogy csak jelzi. Ezért kell külnösen érzékenynek lenni ezekre a jelekre.

A munka közben szigorú szakmai szabályoknak kell megfelelni... míg az élet akkor is folyamatosan történik, ha nem avatkozunk bele. Az élet hozza a maga le nem írható teljességét - és nekünk kell tudni olvasni a jelekből, és felismerni, mikor és mennyire kell beavatkoznunk, hogy végül CÉLBA ÉRJÜNK...
Ezért fontos a tapasztalat.

Az orvos munkája akkor ér véget, amikor a fenti célokat szigorúan teljesítetted.
Ha az orvos nem teljesíti az összeset a fenti célok közül, az olyan, mint egy rád bízott gépet vezetés nélkül magára hagyni az éjszakában.

"Fényedet ápolni-védeni vágyom
Angyali szárnyaid őrizni ha hideg a tél

Lényedet hogy szikrázni lehessen látnom

Csak arra kérlek hogy el ne eresszél."

/részlet/

Mitől függ?

Mitől függ az, hogy milyen gyorsan teljesül egy vágyunk? Csakis a szeretet mennyiségétől.
Amikor az Amerikai Elnök bejelentette, hogy 10 év múlva eljutunk a Holdra, senki nem tudta pontosan, hogy ez pontosan hogyan is lesz lehetséges. De bebizonyosodott, hogy ha az emberek egyszerre úgy döntenek, hogy valamit létrehoznak, akkor az a dolog meg is valósul. Akarat kérdése az egész.
Ha szeretünk valakit, igyekszünk megtenni, amire szüksége van, hogy neki jobb legyen. Minél jobban szeretjük, annál gyorsabban igyekszünk valóra váltani a vágyát. Ennek legerősebb foka: amikor valami abban a pillanatban megvalósul, hogy kimondják.
Ezt jelenti a szeretet teremtő ereje. A szeretetben viszont az a legnehezebb... hogy egyedül nem megy.