FÜGGETLENÜL

Nincs értelme a saját tisztaság megőrzésére fektetni a hangsúlyt - fájdalmat, bajt okozni akaratlanul is lehet; a fájdalom, a baj a másik embernek akkor is fájdalom, és akkor is baj, ha nem szándékosan tettük.

A szerethetőségnek, és a szeretettel való egység-érzésnek nem feltétele a tisztaság. Attól függetlenül vagyunk szerethetők, hogy éppen vétkeztünk-e, vagy sem, és ez semmilyen külső körülménytől, semmilyen aktuális helyzettől nem függ. Akármi történt, ha befogadjuk, bennünk lehet a szeretet. Mert a szeretet mindentől függetlenül mindig ott van. A szeretetet nem kell megérdemelni.

A saját tisztaság megőrzése helyett a hangsúlyt arra kell fordítani, hogy meglegyen az egység a szeretettel - hogy túlszárnyalva önerőnket és saját korlátainkat, ne okozzunk fájdalmat, ne okozzunk bajt.