Észrevesszük-e az élet szépségét, miközben azon dolgozunk, hogy elérjük a célokat?

Fontos, hogy legyenek célok. Fontos, hogy ezeket minél előbb elérjük. De vajon észrevesszük-e az élet szépségét addig, amíg elérjük a célokat?
Körül vagyunk véve az élet szépségével... de észre is kell venni, hogy élvezni lehessen.

A víz, a fény, a Föld... nagy érték.

Nem adottak csak úgy, hanem értékek, amire vigyázni kell. Az "Ökológiai Lábnyom" azt mutatja, hogy hány darab Föld kéne akkor, ha mindenki ugyanúgy élne, mint mi:

http://www.myfootprint.org/

Az orvosi munka olyan, mint egy repülés.

Van egy pontos kezdete,
egy pontos célja,
és egy pontos vége. És közben szigorú szabályok betartásával követni kell az élet eseményeit.

A kezdete: amikor rád bíznak egy beteg embert.

A célja:

* Megszüntetni az ÖSSZES lehetséges fájdalmat, VAGY tovább irányítani oda ahol ez elérhető.
Azokat a fájdalmakat is, amik nem függnek össze a fő panasszal amivel valaki hozzánk érkezik.
Fájdalom lehetséges megszüntetés nélkül NEM MARADHAT!!!

* Felismerni És Meggyógyítani az ÖSSZES lehetséges betegséget, VAGY tovább irányítani oda, ahol el tudják érni ezeket.
Azokat a betegségeket is, amik nem függnek össze a fő panasszal, amivel valaki hozzánk érkezik.
Betegség lehetséges kezelés nélkül NEM MARADHAT!!!

"Amikor kicsi a baj, nehéz felismerni, de könnyű meggyógyítani.Amikor már nagy a baj, könnyű felismerni, de nehéz meggyógyítani." (M.)

Egy orvosnak nem elég az aktuális panasz háterét megvizsgálni. Egy orvosnak mindenkit, a panaszától függetlenül, tetőtől talpig meg kell vizsgálni.Hatalmas az ellentét a pathologián látott elváltozások durvasága, és a belgyógyászaton tanult jelek finomsága között. Az emberi szervezet szívós. A nagy bajokat is esetleg épp hogy csak jelzi. Ezért kell külnösen érzékenynek lenni ezekre a jelekre.

A munka közben szigorú szakmai szabályoknak kell megfelelni... míg az élet akkor is folyamatosan történik, ha nem avatkozunk bele. Az élet hozza a maga le nem írható teljességét - és nekünk kell tudni olvasni a jelekből, és felismerni, mikor és mennyire kell beavatkoznunk, hogy végül CÉLBA ÉRJÜNK...
Ezért fontos a tapasztalat.

Az orvos munkája akkor ér véget, amikor a fenti célokat szigorúan teljesítetted.
Ha az orvos nem teljesíti az összeset a fenti célok közül, az olyan, mint egy rád bízott gépet vezetés nélkül magára hagyni az éjszakában.

"Fényedet ápolni-védeni vágyom
Angyali szárnyaid őrizni ha hideg a tél

Lényedet hogy szikrázni lehessen látnom

Csak arra kérlek hogy el ne eresszél."

/részlet/

Mitől függ?

Mitől függ az, hogy milyen gyorsan teljesül egy vágyunk? Csakis a szeretet mennyiségétől.
Amikor az Amerikai Elnök bejelentette, hogy 10 év múlva eljutunk a Holdra, senki nem tudta pontosan, hogy ez pontosan hogyan is lesz lehetséges. De bebizonyosodott, hogy ha az emberek egyszerre úgy döntenek, hogy valamit létrehoznak, akkor az a dolog meg is valósul. Akarat kérdése az egész.
Ha szeretünk valakit, igyekszünk megtenni, amire szüksége van, hogy neki jobb legyen. Minél jobban szeretjük, annál gyorsabban igyekszünk valóra váltani a vágyát. Ennek legerősebb foka: amikor valami abban a pillanatban megvalósul, hogy kimondják.
Ezt jelenti a szeretet teremtő ereje. A szeretetben viszont az a legnehezebb... hogy egyedül nem megy.

A virágárusnál
A nő egy utcában járt, amikor jobb oldalon megpillantott egy virágüzletet. Belépve a kis üzletbe, hirtelen elfogta a félelem; az üzlet túláradt a friss virágoktól, de maga a Jóisten állt a pult mögött.

"Kérhetsz bármit, amit csak akarsz, " mondta az Isten. "Szeretnék boldog lenni. Szeretnék békét, hogy legyen pénzem, és hogy megértsenek. Szeretnék a mennyországba jutni amikor meghalok. És szeretném, hogy mindezt a barátaim is megkapják."

Az Isten megfordult, és levett egyet a háta mögött található cserepes virágok közül; majd visszafordult, és odaadta a nőnek. "Tessék." , mondta neki az Úr.
(Paulo Coelho szövegének átdolgozásával)

FELTÉTELLEL - FELTÉTEL NÉLKÜL

A szeretet mindig feltétel nélküli.
Minden, vagy semmi; van, vagy nincs; 0, vagy 1.
Ha egyszer valóban kialakult, akkor örökké megmarad, és feltétel nélküli, állandó.

A szeretet azonban szabadon választhat, hogy miben akar testet ölteni: barátságban, vagy párkapcsolatban... ... amik már a szeretet külön műfajai. A műfajok már szigorú feltételekhez kötöttek. Nem minden fér bele egy barátságba; nem minden fér bele egy párkapcsolatba. Ha a feltételek nem teljesülnek, akkor a barátság, vagy a párkapcsolat megszűnik; nem a szeretet szűnik meg, hanem a barátság, vagy a párkapcsolat.

A szeretet mindig feltétel nélkül megmarad; a kifejezési formája feltételekhez kötött.

FILOZÓFIA

A halálos ágyán nem sopánkodik, nem ragaszkodik görcsösen az élethez, nem akarja megtartani - hanem azon igyekszik, hogy minél pontosabban kifejezze az élet iránt érzett mélységes csodálatát...

A halálos ágyán igyekszik befejezni, lediktálni írónőjének élete könyvét, hogy minél pontosabb mondatokban fejezze ki az élet iránt érzett végtelen csodálatát; ő Marcel Proust.

De hogy volt erre képes? Hogy lehet így meghalni?

Egyrészt, már túl volt halálon - már átélte korábban... amikor nem színlelt, hanem őszinte, teljes nyugalommal tud beszélni beszél régi szerelmének arról, hogy már nem szerelmes belé: az a férfi, aki már átélte a halált.

Másrészt, megtalálta magában az örökkévalót. Egy nap, amikor a legkiábrándultabb volt az irodalomból, és kételkedett saját képességeiben, egy teássüteményt megízlelve, belül úgy érezte, teljesen visszakerült egy korábbi élethelyzetbe - amit pedig már régen elfelejtett... Több, ehhez hasonló élmény alapján rájött, hogy akármilyen öröm is érte eddig az életben, mindig volt egy olyan örök rész minden eddigi változatos örömeinek legmélyén, ami kívül állt az időn... tehát, hogy az a részünk, ahonnan a legbenső örömünk ered, örökkévaló.

* Szkepticizmus
Semminek a létezésében nem lehetünk egészen bizonyosak, semmiről nem lehet eldönteni, hogy van-e, nincs-e, illúzió-e, vagy sem - kivéve a szeretetet.
Mint összetört tetőcserepek tornádója, úgy pereg és alakul át körülöttünk minden; és ebben a viharban semminek a valóságában nem lehetünk egészen biztosak, kivéve lényünk állandó belsejét.

* Hit

Mindenkinek van egy középpontja, ami Őbenne állandó; és minden ember középpontjának közös gyökere van; minden középpont legmélyén ugyanaz a közös valóság van: Itt az Isten.

Mint egy bolygó felszínén a sejtek, melyeknek sejtmagján át belülről a felszínre tör ugyanaz a felszín alatti fényesség.

* Szeretet

Ez a legmélyebb rész a Szeretet.

Proust avval tölti idejét, hogy újra és újra végignézi, lencse alá veszi azoknak a képét, akik körülveszik őt... Könyvének tárgya: az emberek, akik közvetlenül körülötte vannak. Miután megtalálta magában az örökkévalót, már olyan szempontból tudott tekinteni az emberekre, ahonnan teljes egészében, azaz a szeretet látásával tudta őket nézni...